Imak es meditaciok

• Elmondandó egyszer minden huszonnégy órában Ki ezen imát kívánja mondani, emelkedjen fel és forduljon Istenhez, álltában nézzen jobb, majd bal felé, mintha az Úr, a Legirgalmasabb, a Könyörületes irgalmát várná. Majd pedig szóljon emígyen:

Ó, Te, Ki minden nevek Ura és a mennyek Teremtője vagy! Azok nevére könyörgök Hozzád, kik a Te láthatatlan Lényegednek, a Legmagasztosabbnak, a Mindenek Felett Dicsőnek Hajnalai, tedd imám tűzzé, mely porrá égeti azon fátylakat, melyek engem a Te szépségedtől elválasztanak, és tedd lámpássá, mely Jelenléted óceánjához vezet engem.

• Majd emelje kezét esdőn Isten felé – áldassék Ő és magasztaltassék – és mondja:

Ó, Te, a világ Vágya és a népek Szerelme! Látod, Hozzád fordulok, megszabadulok minden kötődéstől, mely Rajtad kívül bárki máshoz fűz, és a Te kötelékedbe kapaszkodom, melynek rezgései felkavarták az egész teremtést. Szolgád vagyok, ó, Uram, és fia a Te szolgádnak. Lásd, készen állok én akaratodnak és vágyadnak engedelmeskedni, és semmi mást nem óhajtok, csak kedvedet. Irgalmad tengerére és kegyelmed Napcsillagára kérlek, cselekedj a Te szolgáddal, mint tetszik és kedved tartja. Hatalmadra, mely messze fölötte áll minden említésnek és dicsőítésnek! Amit Te kinyilatkoztatsz, az az én szívem vágya, és azt szereti lelkem. Ó, Istenem, én Istenem! Ne reményeimet és cselekedeteimet nézd, hanem akaratodat, mely körülöleli az egeket és a földet. Legnagyobb Nevedre, ó, minden népek Ura! Csak arra vágyódtam, mit Te kívántál, és csak azt szeretem, amit Te is szeretsz.

• Majd térdeljen le, és homlokát a földre hajtva mondja:

Magasztosabb vagy Te bármely Rólad alkotott képnél a Sajátodon kívül, és bárki más megértésénél Rajtad kívül.

• Majd álljon fel, és szóljon emígyen: Tedd imám, ó, Uram, élő vizű forrássá, mely által élhetek, mígcsak uralmad tart és szólíthatlak világaid mindenikében.

• Majd emelje fel ismét esdőn kezét, és mondja: Ó, Te, Kitől távol semmivé lesznek a szívek és a lelkek, és Ki szeretetének tüze lángba borította az egész világot! Nevedre könyörgöm Hozzád, mely által lebírtad Te az egész teremtést, ne tartóztasd meg tőlem, mi Véled vagyon, ó, Te, Ki uralkodsz minden ember felett! Lásd, ó, Uram, miként siet ez idegen legmagasztosabb hona felé, mely méltóságod boltozata alatt és irgalmad udvarában emelkedik, miként keresi e tévelygő megbocsátásod óceánját, ez alantas szerzet dicsőséged kastélyát, és e szegény teremtmény gazdagságod ragyogását. Tiéd a hatalom, hogy azt parancsold, ami Néked tetszik. Tanúságot teszek, hogy dicsőítendő vagy Te cselekedeteidben, a Te parancsolataidnak kell engedelmeskedni, és hogy soha senki nem korlátozhat Téged a parancsolásban.

• Majd emelje karját az ég felé, és ismételje háromszor a Legnagyobb Nevet.[*] Minekutána kezeit térdén nyugtatva hajoljon meg Isten előtt – áldassék és magasztaltassék –, és szóljon emígyen:

[`Alláh’u’Abhá (Isten a Mindenek Felett Dicső)] Látod, ó, Istenem, miként mozdult meg az én lelkem tagjaimban az imádásod utáni vágyódásban, és a sóvárgásban, hogy megemlékezhessek Rólad és dicsőíthesselek Téged; miként tesz ezennel hitvallást arról, amiről megnyilatkozásod királyságában és tudásod mennyországában Parancsod Nyelve tett tanúbizonyságot. Szeretek, ó, Uram, ezen állapotban azért könyörögni, hogy részeltess mindenből, mi Tiéd, hogy emígyen nyilvánvalóvá tehessem szegénységemet és magasztalhassam a Te bőségedet és gazdagságodat, világgá kiálthassam erőtlenségemet és tanúskodhassam a Te erőd és a Te hatalmad mellett.

• Majd emelkedjen fel, kétszer emelje fel kezét esdőn, és mondja:

Nincsen más Isten, csak Te, a Mindenható, a Mindeneknél Bőkezűbb. Nincsen más Isten, csak Te, az Elrendelő, mind kezdetben, mind mindenkor. Ó, Isten, én Istenem! Megbocsátásod bátorrá tett engem, irgalmad megerősített engem, hívásod megébresztett engem, s kegyelmed felemelt és Hozzád vezetett engem. Hisz ki vagyok én, hogy máskülönben közelséged városának kapuja elé merjek állni, vagy a fények felé fordítsam arcom, melyek akaratod mennyországából sugárzanak? Látod, ó, Uram, e nyomorult lényt kegyelmed kapuján kopogtatni és e tünékeny lelket az örök élet folyóját keresni nagylelkűséged kezéből. Tiéd a parancsolás mindenkor, ó, Te, Ki minden nevek Ura vagy, enyém a megnyugvás és magam készséges alávetése a Te akaratodnak, ó, mennyek Teremtője!

• Majd emelje fel kezét háromszor, és mondja: Nagyobb Isten az összes nagyoknál!
• Majd térdeljen le, és homlokát a földre hajtva szóljon emígyen:

Túl magasan vagy Te, hogy a közeledben lévők dicsőítése felhatoljon közelséged mennyországába, vagy hogy hű híveid szívének madara elérhessen kapudnak ajtajához. Bizonyságot teszek, hogy magasztosabb vagy Te minden tulajdonságnál és szentebb minden névnél. Nincsen más Isten, csak Te, a Legmagasztosabb, a Mindenek Felett Dicső.

• Majd üljön fel, és mondja: Vallom, miről bizonyságot tett minden teremtett dolog, és a magasságbéli Gyülekezet, és a legmagasabb Paradicsomkertben lakozók, és felettük a mindenek felett dicsőséges Láthatárról maga a Nagyság Nyelve is, hogy Te vagy az Isten, hogy nincsen más Isten Rajtad kívül, és hogy Az, Ki testet öltött, a Rejtett Misztérium, a Féltőn Óvott Jel, Kin keresztül az L, E, GY, E és N betűk összekapcsoltattak és összeköttettek. Bizonyságot teszek, hogy Ő az, Kinek nevét a Legmagasabb Toll lejegyezte, és Ki említtetett Isten, a magasságbéli Trónus és a föld Ura Könyveiben.

• Majd álljon fel, és mondja: Ó, minden lét Ura és a látható és láthatatlan dolgok Gazdája! Bizony, látod könnyeimet és sóhajaimat, mik elhagyják ajkamat, hallod nyögésemet és siránkozásomat és szívem jajgatását. Hatalmadra! Tévelygéseim visszatartottak attól, hogy közel kerülhessek Hozzád, és bűneim távol tartottak Szentséged udvarától. Szereteted, ó, Uram, gazdaggá tett engem, a Tőled való elválasztottság pedig megnyomorított és a távollét Tőled elemésztett engem. Lábnyomaidra kérlek ebben a vadonban, és a szavakra „Ím, itt vagyok, ím, itt vagyok”, melyekkel a Te kiválasztottaid szólottak e végtelenségben, és Kinyilatkoztatásod lélegzetére és Megnyilvánulásod Pirkadatának lágy fuvallataira könyörgöm Hozzád, rendeld el, hogy pillantásomat szépségedre vethessem és betarthassam mindazt, mi Könyvedben foglaltatott.

• Majd ismételje háromszor a Legnagyobb Nevet, hajoljon előre kezeit térdén nyugtatva, és mondja:

Dicsőség Néked, ó, Istenem, hogy segítettél megemlékeznem Rólad és dicsőítenem Téged, hogy megismertetted vélem Őt, Ki jeleid Hajnala, meghajtottál engem Felsőbbséged, és alázatra tanítottál Istenséged előtt, és elismertetted vélem, mit Nagyságod Nyelve kijelentett.

• Majd egyenesedjen fel, és mondja: Ó, Isten, én Istenem! Hátam meggörbíti bűneim súlya és nemtörődömségem megnyomorított engem. Valahányszor gonosz tetteimen és a Te jóakaratodon elmélkedem, megrendül szívem és felzúg vérem ereimben. Szépségedre, ó, Te, a világ Vágya! Pirulok arcom Feléd fordítani, és vágyódó kezeim szégyenkeznek nagylelkűséged mennyországa felé emelkedni. Látod, ó, Istenem, könnyeim nem engednek Rád emlékeznem és erényeidet magasztalnom, ó, Te, a magasságbéli Trónus és a föld Ura! Királyságod jeleire és Uralmad misztériumaira könyörgök, cselekedd azt szeretteiddel, mi nagylelkűségedhez illik, ó, minden lét Ura, és kegyelmedhez méltó, ó, a látható és láthatatlan Királya!

• Majd ismételje háromszor a Legnagyobb Nevet, térdeljen le, és homlokát a földre hajtva mondja:

Dicsőség Néked, ó, Istenünk, hogy leküldted hozzánk azt, mi közel vonz minket Hozzád, és ellátsz minket a Könyveidben és Írásaidban lakozó minden jóval. Könyörgünk, ó, Uram, őrizz meg minket az üres ábrándok és hiábavaló képzelődések sokaságától. Mert bizony Te vagy a Hatalmas, a Mindenek Tudója.

• Majd emelje fel fejét, üljön fel, és mondja: Hitvallást teszek, ó, Istenem, amiről a Te választottaid tanuskodtak, és elismerem azt, mit a legmagasabb Paradicsomban lakozók és a Te hatalmas Trónusod körül járók elismertek. Tiéd a föld és menny királysága, ó, világok Ura!

*[Részlet Bahá’u’lláh Ragyogások - Ishráqát című táblájából]:

Te látsz engem, ó, Istenem, kínban vergődni a porban, mint a partra vetett hal. Szabadíts meg, légy irgalommal irántam, ó, Te, Kinek segedelmét hívja minden ember, ó, Te, Kinek kezében van a hatalom gyeplője minden férfi és nő fölött. Bármikor, ha súlyos gyarlóságaimra és nagy vétkeimre tekintek, keserűség támad rám mindenfelől, és bármikor megállok elmélkedni jóságod óceánján, és kegyelmed mennyországán, és gyengéd könyörületességed napcsillagán, belélegzem a remény illatát, mely jobbról, balról, észak és dél felől hatol hozzám, mintha minden teremtett dolog az örömhírt tudatná velem, hogy irgalmad egének felhői rám fogják hullatni esőjüket. Hatalmadra, ó, Te, Ki a hívek Fő Támasza vagy, és azok vágya, kik már élvezhetik közelségedet! Megannyi kegyed és áldásod, és kegyelmed és szerető kedvességed megmutatkozásai valóban felbátorítottak. Hogyan tudhatná másképpen e végtelen kis semmiség dicsőíteni Annak Nevét, Ki egyetlen szavával életre hívta a teremtést, és hogyan is tudná egy múlandó dicsérni Őt, Aki bebizonyította, hogy semmiféle leírás nem fejezheti ki Őt, sem pedig dicsőítés nem növeli az Ő dicsőségét? Ő öröktől fogva mérhetetlenül magasztos teremtményei felfogása felett, és szolgáinak Róla való elképzelései Hozzá fel nem érhetnek.

Ó, Uram! Látod ez élettelent színed előtt; bőkezűséged és jóságos kegyed által ne hagyd, hogy megfosztasson a halhatatlan élet kelyhétől. És látod e szenvedőt trónod előtt állni; ne fordítsd őt el gyógyító erőd óceánjától. Kérve kérlek Téged, hogy add meg nékem minden időben és minden helyzetben, hogy Rád emlékezhessem, Neved magasztalhassam, és Ügyedet szolgáljam, bár jól tudom, hogy bármi ered is egy szolgától, az nem lépheti át saját lelke határait, sem nem lehet Istenségedhez illő, sem pedig méltó dicsőséged és fenséged udvarához.

Hatalmad a tanúm! Ha nem a Te dicséretedet zengené, nyelvem nem lenne hasznomra, és ha nem Téged szolgálna, életem mit sem érne. Ha nem az örömért, hogy dicsőséges birodalmad fényességét megláthatom, mi másért örvendenék látásomnak? És ha nem a boldogságért, hogy a Te édes hangod hallhatom, mi más haszna volna hallásomnak?

*[Ezt az imát olvassuk Bahá’u’lláh és a Báb Sírszentélyében, és gyakran használjuk az évfordulóikról való megemlékezésekben is.]

A dicséret, mely fenséges Lényedből fakadt, s a dicsőség, mely elősugárzott tündöklő Szépségedből, legyenek Véled, ó, Te, Ki a Fenség Megnyilvánulása, az Örökkévalóság Királya, és mindenek Ura vagy mennyben és földön! Tanúsítom, hogy Teáltalad nyilvánult meg Isten egyedüli uralma és hatalma, valamint az Ő fensége és nagyszerűsége. Teáltalad árasztják sugaraikat az időtlen ragyogás Hajnalcsillagai visszavonhatatlan rendelésed mennyországában, s Általad tündököl a Meg Nem Pillantott Szépsége a teremtés láthatára felől. Továbbá tanúsítom, hogy Tollad egyetlen mozdulatával végrehajtatott a Te parancsod „Legyen!” és feltárult Isten rejtett titka, minden teremtett dolog életre kelt és leküldetett az összes kinyilatkoztatás.

Ezenfelül tanúsítom, hogy a Te szépséged által mutatkozott meg az Imádott szépsége, és a Te orcádban ragyogott fel az Óhajtott orcája, s hogy egyetlen szavaddal döntesz minden teremtett dolog felett: odaadó híveid felemeled a dicsőség ormaira, és a hitetleneket letaszítod feneketlen mélységekbe.

Tanúsítom, hogy ki Téged megismer, Istent ismeri meg, s ki a Te színed elé járul, az Magának Istennek a színe elé járul. Százszor áldott az, ki Benned és a Te jeleidben hisz, ki alázattal meghajol egyedüli uralmad előtt, s ki megtiszteltetett a Véled való találkozással, ki elnyeri akaratod tetszését, kinek gondolatai Körülötted járnak, s ki Trónusod előtt állhat. Jaj annak, ki vétkezik Ellened és megtagad Téged, ki kétségbe vonja jeleidet és nem ismeri el a Te egyedüli uralmadat, ki felkel Ellened, s ki gőgösen háborog Orcád előtt, ki hadakozik bizonyságaid ellen, s ki elmenekül uralmad és hatalmad elől, és ki a hitetlenek közé számíttatik, azok közé, kiknek nevét parancsolatod ujjai szent Tábláidra feljegyezték.

Ó, én Istenem és Szerettem, irgalmad és szerető jóságod jobbjából bocsásd útjára felém kegyeid szent szellőit, hogy magukkal sodorjanak engem, távol a világtól és saját énemtől, a Te közelséged és jelenléted udvarai felé. Képes vagy Te megtenni, mi kedvedre szolgál. Valóban, Te állsz minden dolgok felett.

Isten emlékezete és dicsérete, az Ő dicsősége és ragyogása legyenek Véled, ó, Te, Ki az Ő Szépsége vagy! Tanúságot teszek, hogy a teremtés szeme soha nem látott még senkit, akit úgy bántalmaztak volna, mint Téged. Életed minden napján a megpróbáltatások óceánja zúdult Reád. Hol rabláncba és bilincsbe vertek, hol pedig ellenségeid kardja fenyegette élted. És Te mégis azt parancsoltad az embereknek, hogy engedelmeskedjenek annak, mit Ő, a Mindenek Tudója, a Mindenek Felett Bölcs Számodra elrendelt.

Szellemem légyen az áldozat azokért a bántalmazásokért, melyeket el kellett szenvedned, s lelkem légyen a váltságdíj mindazon viszontagságért, mely Téged ért. Könyörgöm Istenhez, Teáltalad és azok által, kiknek arcát beragyogta orcád tündöklő fénye, s kik Irántad érzett szeretetükből megtartották mindazt, mit megparancsoltál nékik, hogy távolítsa el az Úr a fátylakat, melyek eltakarnak Téged teremtményeid szeme elől, és hogy részesítsen engem ezen és az eljövendő világ javaiban. Valóban, Te vagy a Mindenható, a Legmagasztosabb, a Mindenek Felett Dicsőséges, a Mindent Megbocsátó, a Legkönyörületesebb.

Áldd meg, ó, Uram, én Istenem, az Isteni Lótuszfát, s annak leveleit, ágait és gallyait, valamint annak hajtásait és sarjait, egészen addig, míg legjelesebb címeid és fenséges tulajdonságaid el nem múlnak. Védd meg azt a támadók gonoszságától és a zsarnokok seregeitől. Valóban, Te vagy a Mindenható, a Leghatalmasabb. Áldd meg emellett, ó, Uram, én Istenem, azon szolgálóidat és szolgálóleányaidat, kik eljutottak Tehozzád. Valóban, Te vagy a Legbőkezűbb, Kinek kegyelme soha el nem fogy. Nincsen más Isten, csak Te, a Mindig Megbocsátó, a Legnagylelkűbb.

• Elmondandó minden nap reggel, délben és este
• Ki imádkozni kíván, mossa meg kezeit, és miközben mossa, mondja:

Erősítsd meg kezem, ó, Istenem, hogy oly elhatározottsággal ragadhassa az meg Könyvedet, hogy a világ seregei se vehessenek erőt rajta. És óvd meg kezem attól, hogy olyan dologgal foglalkozzék, mi nem az övé. Te vagy, valóban, a Mindenható, a Leghatalmasabb.

• Majd, míg arcát mossa, mondja: Feléd fordítottam arcom, ó, Uram! Ragyogd be azt a Te orcád fényével. És védd meg attól, hogy Rajtad kívül bármerre is forduljon.

• Majd álljon fel, és a Qiblih (az Imádás Pontja, vagyis Bahjí, Akkó) felé fordulva mondja:

Bizonyságot tesz Isten, hogy nincsen Isten Rajta kívül. Övé a Kinyilatkoztatás és a teremtés királysága. Ő öltöztette testbe Azt, Ki a Kinyilatkoztatás Hajnala, Ki a Sínai-hegyen társalgott, Kin keresztül felragyogott a Legmagasabb Láthatár, és megszólalt a Lótuszfa, melyen túlra nem vezet út, s Kin keresztül felhangzott a hívás mindenekhez, kik a mennyben és a földön lakoznak: „Ím, a Mindenek Birtokosa, eljött. Föld és menny, dicsőség és királyság Istené, minden ember Uráé, és a magasságbéli Trónus és a föld Gazdájáé!”

• Majd hajoljon meg, kezeit térdére helyezve, és mondja:

Magasztosabb vagy Te, mint az én dicsőítésem és mindenki más dicsőítése, mint az én képem, mit Rólad festek, és mindenek képe, kik a mennyben és kik a földön lakoznak!

• Majd állva, kitárt karokkal, arca felé néző tenyérrel mondja:

Ne ábrándítsd ki, ó, én Istenem, azt, ki esengő ujjakkal kapaszkodik irgalmad és kegyelmed köpönyegének szélébe, ó, Te, Ki az irgalmat mutatók közül a Legirgalmasabb vagy!

• Majd pedig üljön le, és mondja: Tanúságot teszek egységedről és egyedüliségedről, és arról, hogy Te vagy Isten, és hogy nincsen más Isten Rajtad kívül. Te, bizony, kinyilatkoztattad Ügyedet, beteljesítetted Szövetségedet, és szélesre tártad kegyelmed ajtaját mindenek előtt, kik a mennyben és a földön lakoznak. Áldás és béke, üdv és dicsőség szeretteidnek, kiket a világ változásai és esetlegességei el nem rettenthettek attól, hogy Feléd forduljanak, és kik mindenüket odaadták reménységükben, hogy elnyerhetik azt, mi Tiéd. Te vagy, valóban, a Mindig Megbocsátó, a Mindenek Felett Bőkezű.

*(Ha bárki a hosszú rész helyett az alábbi szavakat kívánja mondani, az is elegendő lesz néki: „Bizonyságot tesz Isten, hogy nincsen más Isten, csak Ő, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való.” És hasonlóképpen, elegendő, ha ülve a következő szavakat mondja: „Tanúságot teszek egységedről és egyedüliségedről, és arról, hogy Te vagy Isten, és hogy nincsen más Isten Rajtad kívül.”)

• Három kötelező ima létezik … A hívő a három közül teljesen szabadon választhatja bármelyiket, egyet azonban kötelessége elmondani, mégpedig azon útmutatások szerint, melyek azt kísérik. —egy Shoghi Effendi nevében írt levélből

• Az ima előtti mosakodás meg kell előzze a három Kötelező Ima … elmondását … Az előírt mosakodás a kezek és arc imára való felkészülés céljából elvégzett megmosását jelenti. —Kitáb-i-Aqdas, Jegyzetek

• Mikor ez imát mondani kívánjátok, forduljatok Legszentebb Jelenlétem Udvara, e Szent Hely felé, melyet Isten azon Középponttá tett, mely körül kering a Magasságbéli Gyülekezet, és melyet az Imádás Pontjának[*] rendelt az Örökkévalóság Városaiban lakozók számára … —Kitáb-i-Aqdas

[ A Qiblih, vagyis Bahjí, Akkó]

A Reád áhítozó szívekben az Érted égő vágy tüze izzik, ó, Istenem, s az udvarodtól való elszakíttatás fájdalmában keserves könnyet hullatnak azok szemei, kik Téged szeretnek. Országaidat az ő siralmuk zokogása járja be, azoké, akik Benned reménykednek.

Fenséges hatalmaddal Te Magad óvtad meg őket mindkét szélsőségtől. Lelkük tüze és szívük sóhaja nélkül könnyeikbe fulladnának, ám könnyeik folyása nélkül szívük lángja és lelkük heve égetné el őket. Úgy tűnnek ők, mint az angyalok, kiket hóból és tűzből teremtettél. Kirekesztenéd-e Jelenlétedből, ó, Istenem, az Utánad ennyire vágyódó lelkeket, vagy állhatatos buzgalmuk dacára elűznéd-e őket kegyelmed kapujából? A Te kiválasztottaid szívében majdnem minden reménység kihunyt, ó, Istenem! Merre vannak könyörületed szellői? Ellenség vet gátat nekik mindenfelől: hol vannak diadalmad jelei, amelyeket Tábláidban ígértél?

Dicsőséged a tanúm! Minden egyes reggelen szenvedések kelyhe áll azok szeme előtt, akik Téged szeretnek, mert Benned hisznek, s a Te jeleidet követik. Bár szilárdan hiszem, hogy nagyobb irántuk a Te könyörületed, mint az övék önmaguk iránt, bár belátom, hogy egyedül azért sújtod őket, hogy Ügyedet hirdessék, és méltókká váljanak a Te örökkévalóságod mennyébe emelkedni és a Te udvarod közelségébe jutni, mégis Te jól ismered némelyikük gyengeségét és türelmetlenségüket szenvedéseikben.

Könyörögve kérlek hát, ó, Istenem, segítsd őket erősítő kegyelmed által, hogy Téged szeretvén tűrhessék tovább kínjaikat, és fedd föl szemeik előtt azt, mit biztos oltalmad Szentélye mögött számukra elrendeltél, hogy elébe futhassanak annak, ami nékik a Te utadon elrendeltetett, hogy az Irántad érzett szeretetük indítsa őket versengésre e megpróbáltatásokért. Vagy legalább bontsd ki előttük fölényed lobogóit és tedd őket győzedelmesekké ellenségeid felett, hogy a Te korlátlan uralmad megmutatkozzon birodalmad valamennyi lakója előtt, s hogy hatalmad ereje teremtményeid előtt megnyilvánulhasson. Hatalmadban áll, hogy azt tedd, amit akarsz. Nincs más Isten, csak Te, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

Tedd, ó, Istenem, Benned hívő és Ügyedet támogató szolgádat rendíthetetlenné, oltalmazd őt gondviselésed és védelmed erődítményében minden veszedelemtől ebben és az eljövendő életben. Bizony, úgy uralkodsz, ahogy Néked tetszik. Nincs más Isten csak Te, a Mindig Megbocsátó, a Legnagylelkűbb.

Dicsőség Nevednek, ó, Uram, én Istenem! Látod, pillantásom miként szegeződik szelíd jóságodra, és szemem miként csüng irgalmad és szerető kedvességed láthatárára, s kezeim mint emelkednek adományaid mennyországa felé. Hatalmad a tanúm! Testem minden tagja Hozzád kiált emígyen: „Ó, Te, a világok Szeretettje, és Ura mindeneknek, kik a mennyben és a földön lakoznak, s a Hozzád hű szívek egyetlen Vágya! Óceánodra könyörgöm Hozzád, melyhez szólítottad a menny valamennyi lakóját s a föld népeit, segíts szolgáidnak, kik megakadályoztattak abban, hogy irányába indulhassanak s elérhessék partjait. Fordítsd el őket, ó, Istenem, mindentől Rajtad kívül, s oldd meg nyelvüket, hogy dicséreted zengjék és erényeid magasztalják. Adj nékik inniuk, ó, Istenem, kegyelmed nemes Borából, hogy ezáltal elfeledkezzenek ők mindenről Rajtad kívül, álljanak ki Ügyedet szolgálni, és légyenek szilárddá szeretetedben. Bizony, Te vagy életük Ura és imádatuk Tárgya. Ha eltaszítod őket, ki gondoskodik majd róluk, s ha Tőled távolra tévelyednek, ki segít nékik, hogy Színed elé járulhassanak? Hatalmadra esküszöm! Nincsen más mentsvár, hova menekülhetnének Rajtad kívül, nincsen más menedék, mint a Te menedéked, s nincsen más védelem, mint a Te védelmed. Jaj annak, ki más Urat vett Rajtad kívül, és áldottak, kik megoldották a kötelékeket, melyek a föld lakóihoz fűzik őket, s nagylelkűséged köntösébe kapaszkodnak. Ők Bahá népe, mindenek előtt, kik a mennyben és a földön lakoznak. Nincsen más Isten, csak Te, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.”

Dicsőség Istennek, minden világok Urának!

Te vagy az, ó, Istenem, Ki nevei által meggyógyít minden beteget, és megvigasztal minden szenvedőt, Ki inni ad minden szomjazónak, megnyugtat minden reszketőt, útbaigazít minden tévelygőt, felemel minden megalázottat, gazdaggá tesz minden szegényt, felnyitja minden tudatlan szemét. Te vagy az, Ki fényt gyújt a sötétben, felvidítja a szomorkodót, meleget ád a fázónak, és felemel minden elnyomottat. A Te Neved, ó, Istenem, megébresztett minden teremtett dolgot, kiterítette a mennyeket, megteremtette a földet, felemelte a felhőket és leküldte velük az esőt. Ez bizony kegyelmed jele összes teremtményed számára.

Könyörgöm Hozzád ezért nevedre, mellyel kinyilatkoztattad Istenségedet és az egész teremtés fölé emelted Ügyedet, és legkiválóbb címeidre és legmagasztosabb tulajdonságaidra kérlek, akárcsak az összes erényre, mely mindent felülmúló és legmagasztosabb Lényedet dicsőíti, küldd le ez éjszakán irgalmad felhőjéből gyógyító esőd e csecsemőre, kit teremtésed világában mindenek felett dicső Önmagad védőszárnyai alá helyeztél. Majd pedig öltöztesd őt, ó, Istenem, kegyelmed által a jó közérzet és egészség köntösébe, és óvd őt, ó, Szerettem, minden szenvedéstől és bajtól, és mindentől, mi visszataszító Előtted. Hatalmad valóban felér mindennel. Te vagy bizony a Leghatalmasabb, az Önmagadtól Való. Küldd le számára továbbá, ó, Istenem, az ezen és az eljövendő világ, valamint az előbbi és az utóbbi nemzedékek minden javát. Hatalmad és Bölcsességed bizony képes erre.

*[A Szökőnapok – Ayyám-i-Há, február 26–március l. – a Böjtre való felkészülés, a vendégszeretet, a jótékonykodás és az ajándékozás napjai.]

„Örvendeztesse meg Bahá népe e napokon magát, rokonait, továbbá a szegényt és a szükséget szenvedőt, és örömmel és ujjongva köszöntse és dicsőítse Urát, zengje dicsőségét és magasztalja Nevét…” —Bahá’u’lláh, Kitáb-i-Aqdas

Istenem, Tüzem, Fényem! A napok, melyeket Könyvedben Ayyám-i-Hának[*] neveztél, megkezdődtek, ó, Te, Ki a nevek Királya vagy, és a böjt, melyet legmagasztosabb Tollad mindenki számára elrendelt, kik teremtésed királyságában lakoznak, közeleg. E napokra kérlek, ó, Uram, és azokra, kik e napokon parancsolataid kötelékébe kapaszkodtak és erősen ragaszkodtak rendeléseidhez, add, hogy minden léleknek hely jelöltessék udvarodban, és szék azon a helyen, hol orcád fényének ragyogása megmutattatik.

[ A Há Napjai, Szökőnapok] Ímé, ó, Uram, szolgáid, kiket semmiféle romlott hajlam nem tartott vissza attól, mit Könyvedben kinyilatkoztattál. Meghajoltak ők Ügyed előtt, Tőled fakadó határozottsággal vették át Könyvedet, betartották, mit nékik elrendeltél, és azt választották követni, mi Tőled leküldetett.

Látod, ó, Uram, miként ismerték fel és tettek hitvallást mindarról, mit Írásaidban kinyilatkoztattál. Add nékik kegyelmed tenyeréből örökkévalóságod vizét inniuk, ó, Uram! Majd rendeld nékik azok jutalmát, kik alámerültek jelenléted óceánjába, és a Véled való találkozás óborában részesülhettek.

Könyörgöm Hozzád, ó, Királyok Királya, és az eltaposottakon Megkönyörülő, rendeld nékik ezen és az eljövendő világ javát. Add meg nékik továbbá azt, mit egyik teremtményed sem fedett fel soha, és számítsd őket azok közé, kik Körötted keringenek, és kik világaid mindegyikében trónusod körül szolgálnak.

Te vagy, valóban, a Mindenható, a Mindenek Tudója, Ki előtt nem marad rejtve semmi.

Örökkévalóságod illatos folyamaiból adj innom, ó, Istenem, és Lényed fájának gyümölcseiből hadd kóstoljak, ó, Reménységem! Szereteted kristálytiszta forrásaiból hadd kortyolhassak, ó, Dicsőségem, és örök gondviselésed árnyékában adj szállást, ó, Fényességem! Engedd, hogy közelséged mezőin barangoljak színed előtt, ó, Szerettem, és hogy irgalmad trónja jobbján foglaljak helyet, ó, Vágyam! Örömöd édes szellői hadd legyezzenek, ó, Célom, és bocsáss be valóságod magas paradicsomkertjébe, ó, Imádottam! Engedd, hogy hallhassam egyedüliséged galambjának dallamait, ó, Ragyogó Uram, és hatalmad és erőd szellemével kelts új életre, ó, Fenntartóm! Tégy engem állhatatossá szeretetedben, ó, Segítőm, és tedd határozottá lépteimet tetszésed ösvényén, ó, Teremtőm! Halhatatlanságod kertjében, a Te orcád előtt lakozzak mindörökre, ó, Te, Ki irgalmas vagy hozzám, és kínálj nékem helyet dicsőséged székhelyén, ó, Te, Ki az Uram vagy! Szerető kedvességed egébe emelj fel engem, ó, Életadóm, és vezess el útmutatásod Napcsillagához, ó, Te, Ki Magadhoz vonzol engem! Láthatatlan szellemed kinyilatkoztatásai elé hívjál engem, ó, Létem Forrása és leghőbb Vágyam, és hadd térjek vissza szépséged illatos lényegéhez, melyet kinyilvánítani kívánsz, ó, Te, Ki az én Istenem vagy!

Hatalmas vagy Te megtenni, amit csak kívánsz. Bizony, Te vagy a Legmagasztosabb, a Mindenek Felett Dicső, a Legmagasabb.

Dicséret Néked, ó, Uram, Istenem! Nevedre könyörgöm Hozzád, melyet senki illő módon fel nem ismert, és melynek fontosságát nincs lélek, ki felfogta volna. Általa esedezem Hozzád, Ki a Te Kinyilatkoztatásod Kútfeje és jeleid Hajnala, tedd az én szívem szereteted és a Reád való emlékezés tárházává. Majd kösd azt össze leghatalmasabb Óceánoddal, hogy bölcsességed élővizei valamint dicsőítésed és dicséreted kristálypatakjai áradhassanak belőle.

Végtagjaim tanúskodnak a Te egységedről, és hajam hirdeti egyeduralmad s hatalmad erejét. Odaálltam kegyelmed ajtajához tökéletesen háttérbe szorítván magamat, a legteljesebb önmegtagadással, és megkapaszkodtam nagylelkűséged szegélyében, s a Te ajándékaid láthatárára függesztettem szemeimet.

Rendeld el számomra, ó, Istenem, azt, mi illendő fenséged nagyságához, és segíts nékem megerősítő kegyed által, úgy tanítanom a Te Ügyedet, hogy a holtak felserkenjenek sírjaikból és Feléd rohanjanak, teljesen Tebenned bízván, s tekintetüket a Te Ügyed pirkadatára, valamint Kinyilatkoztatásod hajnalpontjára rögzítvén.

Te vagy valóban a Leghatalmasabb, a Legmagasztosabb, a Mindenek Tudója, a Mindenek Felett Bölcs.

Dicsőség Néked, ó, Uram, én Istenem! Ne alázd meg azt, kit felemeltél örökkön tartó uralmad erejével, és ne vesd távolra Magadtól, kinek megengedted, hogy belépjen Örökkévalóságod frigysátrába. Elveted-é, ó, Istenem, kit beborítottál Istenséged hűs árnyával, és elfordítod-é Magadtól, ó, Vágyam, kinek oltalmat adtál? Letaszítod-é, kit felemeltél, vagy elfeledkezel-é arról, kit képessé tettél arra, hogy megemlékezzen Rólad?

Dicsőíttessél, végtelenül dicsőíttessél! Te vagy, Ki örök időktől fogva az egész teremtés Királya és Elsődleges Mozgatója, és mindörökre minden teremtett dolog Ura és Parancsolója maradsz. Dicsőíttessél, ó, Istenem! Ha Te nem vagy többé irgalmas szolgáidhoz, ki mutat majd irgalmat feléjük, és ha Te nem segíted meg szeretteidet, ki lészen támaszuk?

Dicsőíttessél, végtelenül dicsőíttessél! Igazságodban dicsőítenek Téged, és valóban, mindnyájan Téged imádunk. Te öltesz testet igazságosságodban, és bizony, mindnyájan Rólad teszünk tanúságot. Te vagy, Kit szeretnek irgalmad okán. Nincsen más Isten, csak Te, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való.

Ó, Istenem! A Te közelséged a reménységem, és Hozzád fordulni az én örömöm. A Te szereteted a vigasztalásom, és a Te Neved az én imádságom. A Te jelenléted a békességem, a Te Szavad az én gyógyulásom. Ó, Uram, egyedül Téged óhajtalak szolgálni!

Ó, Istenem! Hozzád fordulok, a Te Valódhoz, tedd lehetővé, hogy felemelkedjem a Te megismerésedhez. A Te Neved erőt adott az igazaknak és a szentélyedbe hozta őket. Tárd fel Magad, ó, Uram, és segíts engem, hogy egyre jobban tekintsek a Te szépséged felé.

Ó, Istenem! Segíts engem, hogy mindentől megválhassak Rajtad kívül. Vágyakozom, hogy közel kerülhessek Hozzád. Ó, Te, Akit mindenek felett szeretek, erősíts meg hitemben Lényed bizonyságának jeleivel, hogy a kételkedő ingadozóktól teljességgel elfordulhassak.

Te vagy az én Segítőm, a Hatalmas, a Mindenható.

*„A Naw-Rúz ünnepséget tartsátok március 21-én napnyugta előtt. Nincs semmi köze a Tizenkilenc Napi Ünnephez. Az utóbbi adminisztratív jelentőségű, míg a Naw-Rúz az újévi ünnepségünk, a vendégszeretet és az öröm ünnepe.” —egy Shoghi Effendi nevében írt levélből

Dicsőítünk Téged, ó, Istenem, hogy a Naw-Rúzt ünnepnek rendelted azoknak, kik Irántad való szeretetből megtartották a böjtöt, és tartózkodtak mindentől, mi utálatos Előtted. Add, ó, Uram, hogy szereteted lángja és a parázs, amit az Általad rendelt böjt felszított, lelkesítse lángolón őket Ügyed szolgálatában, és tegye őket alkalmassá arra, hogy odaadással dicsőítsenek Téged s megemlékezzenek Rólad.

Miként felékesítetted őket a Tőled rendelt böjt díszével, ó, Uram, úgy kegyelmed és nagylelkű pártfogásod által díszítsd most őket azzal is, hogy elfogadod e böjtöt. Mert az emberek cselekedetei mind a Te tetszéseden múlnak és rendeleted irányítja azokat. Ha Te azt, ki a böjtöt megtörte, úgy tekinted, mint aki megtartotta, akkor ő is azok közé számíttatik, kik öröktől fogva megtartották azt. Ha pedig úgy döntesz, hogy valaki, aki megtartotta a böjtöt, megtörte azt, úgy ő azok közé számíttatik, akik Kinyilatkoztatásod Leplét porral szennyezték, és messze tévelyedtek az élő Forrás kristálytiszta vizétől.

Általad emeltetett fel a zászló „Légy dicsőítve cselekedeteidben”, és bontatott ki a lobogó „a Te parancsolataidnak kell engedelmeskedni”. Ismertesd meg szolgáiddal e magasztos rangodat, ó, Istenem, hogy rádöbbenjenek, hogy minden dolog kiválósága a Te rendelésedtől és szavadtól függ, és hogy minden tett értékének a Te engedélyed és akaratod tetszése a mércéje, és felismerjék, hogy az emberek tetteinek gyeplőjét elfogadásod és parancsolatod tartja kézben. Tedd ezt ismertté előttük, hogy semmi se tartsa őket távol Szépségedtől e napokban, melyekről Krisztus így szól fennhangon: „Minden hatalom a Tiéd, ó, Te, a Szellem (Jézus) Nemzője”, és melyekről Barátod (Mohamed) emígyen kiált: „Dicsőség Néked, ó, Te, Hőn Szeretett, mert feltártad Szépségedet, és kiválasztottaidnak leírtad, miként juthatnak Legnagyobb Neved kinyilatkoztatásának trónusához. Oly Név ez, melyet minden nép jajszóval emleget, kivéve azokat, akik Rajtad kívül mindentől elszakadtak, és Afelé fordultak, Ki Önmagad Kinyilatkoztatója és tulajdonságaid Megnyilvánulása.”

A Te Ágad és minden kísérőd, ó, Uram, befejezte ma böjtjét, miután megtartotta azt a Te udvarodban, lelkesen, hogy örömöt szerezzen Néked. Rendeld Néki és nékik és mindenkinek, kik ama napokban közeledbe jutottak, mindazt a jót, amit nékik szántál Könyvedben. Majd lásd el őket mindazzal, ami hasznos számukra úgy ebben, mind az eljövendő életben.

Valóban, Te vagy a Mindenek Tudója, a Mindenek Felett Bölcs.

Ó, Uram! Engedd, hogy a Te szépséged legyen a táplálékom, a Te jelenléted oltsa szomjamat, a Te jóindulatod legyen a reménységem, a Te dicsőítésed a cselekvésem, a Rólad való emlékezés az útitársam, a Te uralmad hatalma az oltalmazóm. Engedd, hogy a Te lakhelyed legyen az én otthonom, és a hajlékom az a hely, amelyet Te megszenteltél a korlátozások feloldásával, melyeknek a Tőled mintegy fátyollal elzártak vannak alávetve.

Valóban, Te vagy a Mindenható, a Mindenek Felett Dicső, a Leghatalmasabb.

Dicsőíttessék a Te Neved, ó, én Istenem és minden dolgok Istene, ó, Dicsőségem és minden dolgok Dicsősége, ó, Vágyódásom és minden dolgok Vágyódása, ó, Erősségem és minden dolgok Erőssége, ó, Királyom és minden dolgok Királya, ó, Uram és minden dolgok Ura, ó, Végső Célom és minden dolgok Végső Célja, ó, Megébresztőm és minden dolgok Megébresztője! Könyörgöm Hozzád, ne hagyd, hogy távol maradjak kegyes jótéteményeid óceánjától és elűzessek közelséged partjától!

Rajtad kívül, ó, Uram, semmi más nem szolgálhat előnyömre, és senki más közelsége nem szabadíthat meg szükségemtől. Könyörgöm Hozzád gazdagságod bőségére, mely függetlenné tesz mindentől Rajtad kívül, számlálj engem azok közé, kik Feléd fordították arcukat és kiálltak, hogy szolgáljanak Téged.

Bocsáss meg, ó, Uram, szolgáidnak és szolgálóleányaidnak! Valóban, Te vagy a Mindent Megbocsátó, a Legkönyörületesebb.

Ő a Könyörületes, a Legbőkezűbb! Ó, Isten, én Istenem! Te látsz engem, Te ismersz engem, Te vagy Oltalmam és Menedékem. Nem kerestem, és nem is fogok mást keresni Rajtad kívül. Szereteted ösvényén kívül nem tapodott és nem is fog taposni lábam más utat. A kétségbeesés sötét éjjelén várakozón és reménykedve fordul szemem végtelen jóindulatod reggele felé, és hajnalhasadáskor szomorú lelkemet a szépségedre és tökéletességedre való emlékezés vidítja fel és erősíti meg. Kit kegyelmed karja segít, légyen bár csak egy csöpp, végtelen óceánná válik, és szerető kedvességed kiáradásának segedelmével ragyogó csillagként fénylik fel még a legkisebb porszem is.

Fogadd védőszárnyaid alá, ó, Te, a tisztaság Szelleme, Te, Ki a Mindenkinél Jobban Gondoskodó vagy, ezt az elbűvölt, lángra gyúlt szívű szolgádat. Segítsd őt a lét e világában, hogy állhatatos és szilárd maradjon szeretetedben, és add, hogy e törött szárnyú madár oltalmat és menedéket leljen az égi fán, a Te isteni fészkedben.

Dicsőíttessék a Neved, ó, Uram, én Istenem! Nevedre kérlek, melyen keresztül ütött az Óra és eljött a Feltámadás ideje, és félelem és remegés vett erőt mindeneken, kik a mennyben és a földön lakoznak, záporoztasd alá irgalmad mennyországából és gyengéd könyörületed felhőiből azt, mi megörvendezteti szolgáid szívét, kik Feléd fordultak és Ügyedet segítik.

Őrizd meg, Uram, szolgáidat és szolgálóleányaidat a meddő képzelgés és hiábavaló ábrándok fullánkjától, és kegyelmed kezéből adj nékik inni megismerésed csendesen csobogó patakjából.

Te valóban a Mindenható vagy, a Legmagasztosabb, a Mindig Megbocsátó, a Legnagylelkűbbbb.

• Elmondandó minden nap dél és napnyugta között

Tanúságot teszek, ó, Istenem, hogy azért teremtettél, hogy megismerjelek és imádjalak Téged. Bizonyságot teszek ebben a pillanatban az én erőtlenségemről és a Te hatalmadról, az én szegénységemről és a Te bőségedről.

Nincs más Isten, csak Te, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való.

• Három kötelező ima létezik … A hívő a három közül teljesen szabadon választhatja bármelyiket, egyet azonban kötelessége elmondani, mégpedig azon útmutatások szerint, melyek azt kísérik. —egy Shoghi Effendi nevében írt levélből

• Az ima előtti mosakodás meg kell előzze a három Kötelező Ima … elmondását … Az előírt mosakodás a kezek és arc imára való felkészülés céljából elvégzett megmosását jelenti. —Kitáb-i-Aqdas, Jegyzetek

• Mikor ez imát mondani kívánjátok, forduljatok Legszentebb Jelenlétem Udvara, e Szent Hely felé, melyet Isten azon Középponttá tett, mely körül kering a Magasságbéli Gyülekezet, és melyet az Imádás Pontjának[*] rendelt az Örökkévalóság Városaiban lakozók számára … —Kitáb-i-Aqdas

[ A Qiblih, vagyis Bahjí, Akkó]